Az oldal néhány funkciója egy rendszerfrissítés miatt egy ideig nem volt használható.
Ezeket javítottuk, így minden a megszokott medrében megy tovább.
Ha mégis talál valaki valamilyen hibát, kérjük tudassa velünk a Visszajelzés oldalon! Köszönjük!
Kedvenceim
Itt írnék néhány dolgot magamról, családomról, kedvenc időtöltésemről, könyvekről, filmekről, sorozatokról stb...
Érdeklődésemet nagyrészt, természetesen az elektronika teszi ki, hiszen az igazi kedvenceim közé azok a dolgok tartoznak, amiben áram kering.
Ám szerethet az ember bármit, bármilyen nagyon, nemcsak ebből áll az élet. Én sem szeretnék most itt ezzel foglalkozni, hiszen a FeryService oldalai mind erről szólnak.

De ez a kis sziget, itt az oldal egy szegletében egy más világ, itt inkább olyan dolgokról írnék, amelyek még kitöltik, és teljesebbé teszik az életem.
Ennek a szigetnek legfontosabb lakói a családom. Négy gyermekem van, két fiú, két lány.
10, 12, 14, 18 évesek. A két kisebbik a két lány. Később róluk is lesz még szó.
A családhoz tartozik még - sajnos már csak egy - kutyus, egy alaszkai malamut, melynek Spock a becsületes neve, meg egy MacsMalac. Ez egy olyan különleges macska, amely már olyan kövér, mint egy malac, ezért a becézzük MacsMalac-nak bár Dylen a neve...

Édesapám, aki valamikor a magyar néphadsereg ezredese volt, nagyon megszerettette velem az olvasást. Sokat olvastam gyerekkoromban, ifjúsági regényeket, fantasztikus regényeket.
Bizony valahol bánom, hogy az én gyerekeimmel már nem tudom "megetetni" azt a fajta irodalmat, amin én nőttem fel. Őket már nem köti le az Ezüst-tó kincse, a Medveölő, a Winnetou, Karl May-tól, vagy James Fenimore Cooper-től a Vadölő sorozat, hogy csak a legismertebbeket említsem. Pedig kár, mert varázslatos kalandokkal, csodálatos helyszíneken játszódnak. Ezen kívül olyan értékekről szólnak, mint például a becsület, a kitartás, az igazságosság, és emberszeretet. Ezek ma is értékek, legalábbis az én szememben azok.
Később, rengeteget olvastam sci-fi irodalmat, ugyanis Édesapám legfőbb kedvence volt az atomfizika, és a bélyeggyűjtés mellett. Több polcra való fantasztikus irodalom volt a szobájában, és egy idő után nagyon rákaptam az olvasásukra. Nem hiszem, hogy fel tudnám sorolni mindet, de azt tudom, hogy több százat olvastam.

Ezen kívül, akkoriban vetítette a Magyar Televízió az Orion űrhajó fantasztikus kalandjait. Minden vasárnap, néztük, és a világ minden kincséért sem, álltam volna föl a TV elől.
Akkoriban azt hiszem, ez volt az egyetlen fantasztikus sorozat, a TV-ben.
Rá pár évre készült a Pirx pilóta kalandjai, ami az első magyar sci-fi sorozat volt.
Erősen meg is látszott rajta, hogy ez az első, de mentségére szóljon az alkotóknak, hogy akkor próbálták ki a Blue Boksz technikát, ami természetesen még igen gyerekcipőben járt.
A következő hasonló stílusú történet az Alfa holdbázis volt, amit a magyar TV leadott. Ez is érdekes történetnek indult, de néhány rész után kicsit ellaposodott.

Mikor aztán jöttek a filmek, lassan leszoktam a könyvekről, bár nem végleg, de egyre kevesebb időm jutott olvasni. Nagyjából az étvágyam ugyanaz maradt, azaz leginkább a sci-fi volt az, ami vonzott. Nagyon rákaptam később a Star Trek sorozatra, mivel azzal ismerkedtem meg először, azok közül, amelyeket később nagyon megszerettem.
Leginkább az fogott meg benne, hogy mindenáron megpróbálta a békés egymás mellett élés politikáját követni, hirdette a tolarenciát, és a béke szeretetét. Ez a fajta pacifista hozzáállás, nagyon közel áll hozzám, tehát érthető, hogy megszerettem. Gyűlölöm a háborút, pedig Apám minden vágya az volt, hogy katonatiszt legyek. Nem hiszem, hogy jó katona lett volna belőlem, sőt valószínűleg a fogdákban, és a hadbíróságokon éltem volna le az életem.

Aztán jött a többi kedvencem, a Csillagkapu, majd a Babylon 5. Ezeket ma is szívesen akár többször is megnézem.

Mivel nem vagyok már mai gyerek, mostanában lesz az 53-ik születésnapom, bizony megesett az életemben néhány olyan történet, amit szívesen leírok. Lesz köztük olyan, amit csak magáért a történetért vetek monitorra (vagy papírra, ha lesz-e világon olyan őrült, aki kinyomtatja) vagy humoros, szomorú, sőt sajnálatos módon tragikus is. De az élet, amíg csak tart, tele van meglepetésekkel, és ezek bizony nem mindig jók, és örömtelik. Valahogy el kell viselni az élet árnyoldalait is akár milyen nehéz.

Mondjuk ez az oldal inkább, az élet vidámabb oldaláról szól, hiszen a vidámság, a sok nevetés és a humor az, ami meghosszabbítja, az életünket...