Az oldal néhány funkciója egy rendszerfrissítés miatt egy ideig nem volt használható.
Ezeket javítottuk, így minden a megszokott medrében megy tovább.
Ha mégis talál valaki valamilyen hibát, kérjük tudassa velünk a Visszajelzés oldalon! Köszönjük!
Egy tápegység születése
A cikk letöltése PDF-ben...
2010. Nov. 28. Szerkesztés

Már régóta szerettem volna a műhelyembe építeni egy viszonylag olcsó, könnyen megépíthető, de annál stabilabb és biztonságosabb labortápot, aminek az alapfunkciója legalább egy áramkorlát és a fokozatmentes szabályozhatóság illetve a viszonylag nagy terhelhetőség illetve rövidzárvédelem.
Láttam már sok ilyen kapcsolást, de érdemesnek nem találtam őket a megépítésre mivel mindig volt bennük valami, ami valahogy nem tetszett, kis kimenő feszültség, avagy a kis kimenő áram illetve az áramkorlát hiánya. Telt múlt az idő, mígnem az egyik barátom, felhívta a figyelmemet erre a kapcsolásra, ami rövid ismerkedés után nagyon meg is tetszett, mind az egyszerűsége mind a tudása miatt, a működéséről ekkor még nem voltam biztos, de nagyon jó esélyekkel indult a tervezője révén.

Nekiálltam hát tervezni egy használható nyákot hozzá, hamarosan el is készült, többszöri átnézés és finomítás után jónak tűnt a nyákterv. Akkor jöhetett az alkatrészvásárlás, mikor is megdöbbenve tapasztaltam, hogy bár a sarki kisboltba vásároltam mégsem fizettem sokat, mert a benne lévő alkatrészek szinte filléresek. Elérkezett az összeszerelés és az élesztés ideje, kisebb nagyobb bökkenők árán, ami az én figyelmetlenségem miatt történt, de szerencsére Fery átsegített rajta, beindult a táp, hát mit ne mondjak kellemesen csalódtam benne, nagyon jól viselte a nyúzásaimat, és nálam abszolút bevált. Egyetlen problémám volt vele, mégpedig annyi, hogy amikor induktív terhelést (motor) akasztottam rá sajnos az egyik BD249 megadta magát, de ez is az én hibámból mivel nem tettem a kimenetre záró irányba egy gyors diódát. Ezt javaslom utólag beépíteni az áramkörbe illetve még egyet sorosan a kimenettel. Ezt pótolva az óta minden rendben megy a táppal, jól működik.

Hirdetés

Megépítés:
A NYÁK-ot többféle módszerrel is elkészíthetjük, erre nem igazán térnék ki, rátok bízom, én a vasalásos módszert használom, nekem ez már régóta bevált dolog. Miután kimarattuk a nyákot ügyeljünk a furatok pontos és méretben is helyes elkészítésére. A NYÁK-ot a furatok elkészítése után esetleg belemárthatjuk kémiai ónozóba, ezáltal sokkal esztétikusabb panelt kapunk, amit ráadásul egyszerűbb is forrasztani, illetve utólag nem szükséges lakkozni. A beültetésnél ügyelni kell az átkötések meglétéről és csak ezután kezdjük el az ellenállásokat majd a többi alkatrészt beültetni. Az IC-t nem muszáj foglalatba tenni, de praktikusságból megteheted, bár szerintem nem sűrűn kell cserélgetni. A hűtést érdemesebb mielőbb meghatározni (közvetlen vagy L idommal) és ennek függvényében kialakítani a BD249-ek lábának meghajlítását majd csak ezután beültetni azt a panelbe.

Hűtés:
A panelt úgy terveztem, hogy alkalmas legyen közvetlen bordára szereléshez és L-idom használatához is, én az utóbbit választottam Fery javaslatára, mivel így jobb a hőelvezetése.
A készülék használattól függően melegszik, érdemes a BD tranzisztorokra azért egy-egy hűtőzászlót tenni nehogy hirtelen megszaladjon a hőmérséklete és elhalálozzon az alkatrész. Ahogyan a képeken látszik én nem spóroltam a hűtésen. A hűtőfelület és a félvezetők illesztésénél mindenképpen használjunk szigetelőcsillámot illetve szilikonpasztát a legjobb hőelvezetés érdekében. Az eredeti kapcsoláson szereplő 0,68ohm-os ellenállásokat nagyobbra cseréltem, mert nagyobb terhelésen elkezdtek melegedni egy kicsit, ezt megelőzendő és 5W-os ellenállásokat használtam. A kimeneten található még egy 4uH-s induktivitás, ez a kapacitív terhelések miatt került bele. Ahogyan az a fentiekben említettem a rajzon ugyan nem szerepel, de ajánlatos betenni a kimenetre záró irányban és sorosan egy-egy BY299-es gyors diódát az induktív terhelések használatakor fellépő károsodások megelőzése érdekében. Ezt egy kapcsolóval célszerű beiktatni, mert a dióda terhelés és hőmérsékletfüggő viselkedése, jelentősen leronthatja tápegység stabilitását. A kapcsolás 2*24 vagy 1*48-50V-os szekunderfeszültségű transzformátorról üzemel, aminek a terhelhetősége legalább 4-4,5A legyen. A megépítés és dobozolás során ügyeljünk az érintésvédelmi szabályok betartására mind a magunk, mind a környezetünk egészségének megóvása érdekében.

Élesztés:
Ez a rész nem különösképpen kíván magyarázatot, ha mindent jól csináltunk a táp elsőre indulni fog. Egy két fontosabb teendőt mégis leírnék. Ellenőrizzük a GRAETZ-híd illetve a puffer elkó (10.000uF) polaritás helyes bekötéseit, a szabályozó potenciométereket (áram, feszültség) tekerjük 0-állásba, ha lehetőségünk van, hogy egy másik labortápról indítsuk a készüléket akkor így járjuk el. Amennyiben nem áll módunkban úgy kössünk a transzformátor primer oldala közé egy 220V 24W-os izzót, áramkorlátnak. Így ha valami probléma lenne a táppal élesztéskor, akkor ez az izzó megvédi a károsodástól (világítani fog). Amennyiben bekapcsoltuk a készüléket és nem világit az izzó, kössük a multiméterünket a tápegység kimenetére és mérjük meg hogy szabályoz-e feszültséget a táp. Ha rendben találunk, mindent akkor vegyük ki az izzót, majd kapcsoljuk újra be és ellenőrizzük az áramkorlát működését is. Ezt egy műterheléssel simán megtehetjük, ennek a mikéntjére nem térnék ki.

Dobozolás:
Ezt ugyan mindenki fantáziájára bízom, én mégis valami gyári dobozt ajánlanék, hogy ha már a belbecs megvan úgy külcsíny se maradjon el. Javaslom még, az oldalon a műszerkapcsolások között fellelhető panelműszer megépítését is két példányban így máris figyelemmel kísérhetjük a táp kimeneti feszültségének és a rákapcsolt fogyasztó áramfelvételének állapotát, és ami nagyon fontos, hogy folyamatosan. Így nem kell a multimétert állandóan rákötözgetni, illetve kapcsolgatni feszültség és árammérés között. Ha valaki nagyon profi és komplett készüléket akar építeni, akkor megépítheti két labortáppal és négy panelműszerrel, így egy egymástól független, de együtt is használható tápegységet kap, amit például erősítők élesztésénél remekül lehet használni.

Végszó:
Remélem minden hasznos információt leírtam a cikkben, ha valakinek mégis kérdése támadna, esetleg elakadna a kapcsolás megépítése során, itt az oldal fórumán szívesen válaszolok a feltett kérdésekre. Szívesen várok bármiféle építő kritikát és észrevételt.
Sass Péter barátom oldalán találtuk ezt a remek kapcsolást.
Hangsúlyoznám, hogy én csak a nyákot terveztem, a kapcsolást Sass Péter barátunk tervezte és ezúton is nagyon hálásak vagyunk neki, hogy hozzájárulásával felkerülhetett az oldalra a kapcsolás.

Mindenkinek sikeres utánépítést kíván a szerző: Doncso

Kiegészítés a cikkhez.

Sziasztok.
Pár év eltelt azóta, hogy megépítettem a tápot és használatba vettem. Azóta történtek dolgok, gondoltam írok egy kis "frissítést" a cikkhez.
A táp elkészülése után, elég sokáig nyúztam, volt, hogy bizony meg is öltem párszor, nincs mit tagadni, a gyári tápoknál is előfordul, bár ezek elég szélsőséges esetek voltak. Normál használatot nem befolyásolja, szóval a táp használata közben összeakadtam egy másik, jobban átgondolt, nyák tervvel, ami ugyanerre a kapcsolási rajzra épül, véleményem szerint kisebb, kompaktabb, szebb vonalvezetésű terv, mint az enyém, és arra gondoltam, hogy a tervező engedélyét kérve, megosztanám veletek ezt a tervet, sőt mitöbb, inkább ezt javasolnám, ha meg szeretnétek építeni ezt a tápegységet. Itt jegyezném meg, hogy ez a terv, nem az én szellemi termékem, hanem Alkotó nicknevű felhasználó kétkezi munkája a hobbielektronika fórumról. Ezúton is köszönet érte, és a hozzájárulásáért is. A csatolt file-ok között megtaláljátok, használjátok egészséggel. Ezt a nyáktervet többször is megépítettem, szóval ha minden rendben zajlik az építés során, a táp első rúgásra indulni fog.
Üdv. Doncso

Fájlok:
FájlnévFájlméretLetöltve
A cikkhez tartozó fájlok csak bejelentkezés után tölthetőek le!