Az oldal néhány funkciója egy rendszerfrissítés miatt egy ideig nem volt használható.
Ezeket javítottuk, így minden a megszokott medrében megy tovább.
Ha mégis talál valaki valamilyen hibát, kérjük tudassa velünk a Visszajelzés oldalon! Köszönjük!
Elektroncsöves kivezérlésjelző EM84-el
A cikk letöltése PDF-ben...
A készülő csöves erősítőmhöz keresgéltem egy egyszerű, nem túl bonyolult kivezérlésjelző áramkört, amivel szépen figyelemmel kísérhetem a bemenő jel nagyságát, és persze látványra sem utolsó, mivel csöves erősítőről lévén szó, nálam csak szintén csöves kivezérlés jelző jöhetett szóba. Némi keresgélés után rá is találtam erre az egyszerű kapcsolásra. Hamar össze is dobtam egy forrlécen légszerelve, hogy lássam a működését.

Hirdetés

Azonnal meg is tetszett, mivel az egyszerűsége ellenére valóban jól használható a bemenő jelszint indikálására, és látványban sem utolsó.
Íme, a kapcsolás.



Pár szóban a kapcsolásról.
A bemenő jelet egy potenciométerrel szabályozhatjuk, amit egy kondenzátoros csatolás követ, ahonnan a meghajtó tranzisztor bázisára kerül. Az R6, R7-es ellenállás gondoskodik a munkapont beállításról. A tranzisztorról az immár erősített jel szintén kondenzátoros lecsatolással a D3-as diódán át vezérli az elektroncső rácsát.
Tudni kell, hogy az EM84-es csőnek, a tápfeszültségtől negatívabb potenciálú vezérlőfeszültség szükséges. A tranzisztor tápfeszültségéről a D1-es zener a szűréséről a C2 elektrolit kondenzátor gondoskodik. Az EM84-es elektroncső munkapontját az R2-es ellenállás állítja be.

Itt megemlíteném, hogy az R4 legalább 1W-de az sem baj, ha 2W-os terhelhetőségű, üzem közben nem tanácsos kézzel érinteni, igen nagy hő keletkezhet rajta. A kijelzés reakcióidejét a C1-es kondenzátor értékének változtatásával lehet beállítani. Nagyobb értékű kondenzátor lassabb kijelzést tesz lehetővé.

A kapcsolás maga 250V DC, azaz egyenáramról működik, de itt tudni kell, hogy ez a feszültség kompromisszumot igényel, mivel ilyen magas anód feszültségen szép fényesen világit ugyan a cső, de ez az élettartama rovására is megy, alacsonyabb feszültségről lényegesen tovább bírja az elektroncső, bár itt kisebb valamelyest a fényerő. Nálam megközelítőleg 150V-os DC egyenfeszültségről üzemel, véleményem szerint teljesen jól látható ezzel a fényerővel is.

Meg kell még említenem a cső fűtését ellátó 6,3V-os feszültséget, itt nincs jelentősége, hogy egyen vagy váltófeszültséget használunk, mivel ez csak egy fűtőszálat üzemeltet, persze van olyan kapcsolás, ahol ez fontos szerepet játszik, például egy RIAA korrektor, de itt ez most nem fontos. Ami viszont lényegesebb, hogy igyekezzünk minél pontosabb feszültséggel fűteni a csövet, a túlfűtött és alulfűtött cső egyaránt az élettartam rovására megy.

Az anódfeszültség előállítása sem bonyolult, szükség van egy 110-170V-os váltófeszültségű transzformátorra, egy graetz hídra, vagy akár két utas egyenirányításról is mehet, egy 3-400V-os elektrolit kondenzátorra, ami 47-100uF illetve kell még egy 6,3V 300mA-rel terhelhető áramforrás is, a legjobb, ha ezt is a trafóról tudjuk levenni.
Az összeszerelésre nem térnék ki, igazán egyszerű kapcsolásról van szó. Annyit esetleg, hogy mindenképp használjunk csőfoglalatot, illetve az ide vonatkozó érintés védelmi szabályokat tartsuk be a magunk és környezetünk megóvása érdekében.
Nyák tervet, ha igény van rá, tervezek egyet, bár a magam részéről jobb szeretem az ilyen vintage jellegű kapcsolásokat légszerelve, vagy forrlécen, szépen igényesen összeszerelni.
Mellékelek néhány képet a teszt modellről, és az elektroncsőről.





Természetesen más hangolás jelző csővel is alkalmazható a kapcsolás, mint például az EM80-as elektroncső, mindössze a lábak bekötéseire kell odafigyelni, illetve elképzelhető, hogy az elektroncső munkapontját kismértékben változtatni kell, de ez csőfüggő.
A bemenő DC tápfesz: 150-250V 3-4mA

A magam részéről kifejezetten kedvelem ez efféle retró jellegű kapcsolásokat, igazán kellemes látványt nyújt a működése közben. Egy korábbi erősítőmben már nagy sikerrel szerepelt az EM80-as elektroncső, de ott nem tranzisztoros, hanem szintén elektroncsöves maghajtással, az is egy érdekes cikk lehetne, talán egyszer írok arról is Bármi nemű kérdésre szívesen válaszolok itt az oldal fórumán. Mindenkinek sikeres utánépítést kívánok.

Doncso

Fájlok:
FájlnévFájlméretLetöltve
A cikkhez tartozó fájlok csak bejelentkezés után tölthetőek le!