Az erősítő lényege hogy ugyan azt a jelet adja ki magából amit adsz neki, csak magasabb energiával (nagyobb amplitúdóval) adja ki.
Az erősítőknek 5 fajtája van (eddig):
"A" osztályú erősítők
Pl: 2n3055-ös tranzisztorokkal felépített erősítő
Ennél a kimeneti tranzisztorok mindig nyitva vannak, ezért ezeknek a típusú erősítőknek a legkisebb a torzítása és a részletesebb hangja.
Hátránya hogy max. 50% a hatásfoka.
"B" osztályú erősítők
Pl: TDA1554Q, TDA2005, ...
A Tranzisztor a nyitás határáig van előfeszítve, így gyakorlatilag nem folyik nyugalmi áram.
Emiatt kivezérlés nélkül nem disszipálódik teljesítmény.
Kimeneti jel csak akkor keletkezik, ha a bemeneti jel megfelelő polaritású.
Váltakozó-feszültségű vezérlőjel és NPN tranzisztor esetében csak az erősített pozitív félhullám, (PNP esetében pedig csak az erősített negatív félhullám) jelenik meg a kimeneten.
A B-osztályú munkapontba állított erősítő hatásfoka színuszos kivezérlés esetén 78,5%, ami jó értéknek tekinthető.
Hátránya, hogy mivel a munkapont a tranzisztor "könyöktartományában" van kis vezérlőjelek esetén a kimeneti jel erősen torzított lesz (B-osztályú vagy keresztezési torzítás), további negatívum, hogy csak az egyik félhullámot erősíti.
"AB" osztályú erősítők
Pl: TDA2030A
Olyan B-osztályú beállítás, amelyben a tranzisztor munkapontja a lineáris szakaszra esik, emiatt a kivezérelt állapothoz képest kis értékű nyugalmi áram folyik (kb. 10-100 mA).
Így kivezérlés nélkül is van teljesítményfelvétel, ami a hatásfokot rontja, azonban még így is jobb hatásfokú mint az A-osztályú erősítők.
A nyugalmi áram miatt a B-osztályú torzítás megszűnik.
Nagyteljesítményű (30-100-...W-ig) szinte kizárólag ilyen munkapontba állított ellenütemű végfokozatokat alkalmaznak.
"C" osztályú erősítők
Pl: ? :)
Olyan csöves, vagy tranzisztoros erősítő, amelynél a bemenő jel fél amplitúdójának felénél kisebb áram folyik, ennek következtében jelentős torzítás keletkezik.
Ezt csak a rezgőkör tudja helyreállítani, tehát csak távíró üzemben használható.
Előnye a nagy hatásfok. Lineáris erősítő céljára alkalmatlan.
"D" osztályú erősítők
Pl: TDA7490L
Ezek az erősítők kapcsoló üzemben működnek, aminek következtében jellemzőjük a nagy hatékonyság, 90% feletti a korszerű konstrukciókban.
Mivel a kimenete mindig teljesen ki vagy teljesen be van kapcsolva, a veszteségek minimálisak.
Egy egyszerű módszer, az impulzusszélesség-moduláció (PWM) is használatos; a nagy teljesítményű kapcsoló üzemű erősítők digitális technikát használnak, mint a sigma-delta moduláció, hogy nagy teljesítményt érjenek el.
Régebben csak mélysugárzókhoz használtak a korlátozott sávszélesség és viszonylag magas torzítás miatt, a félvezetős eszközök fejlődése lehetővé tette hifi minőségű, teljes hallható frekvenciasávot lefedő D-osztályú erősítők kifejlesztését, a hagyományos erősítőkhöz hasonló jel/zaj aránnyal, és torzítással.
Forrás: Wikipédia
Néhány erősítőkkel foglalkozó weboldal:
ST151, Quad405 a Terminal Fórumon, TDA2030 8W
Néhány erősítő kapcsolás, Még néhány kapcsolás
Hangtechnikai kapcsolások, erősítők
Fájlok:
Hirdetés
Az erősítőknek 5 fajtája van (eddig):
"A" osztályú erősítők
Pl: 2n3055-ös tranzisztorokkal felépített erősítő
Ennél a kimeneti tranzisztorok mindig nyitva vannak, ezért ezeknek a típusú erősítőknek a legkisebb a torzítása és a részletesebb hangja.
Hátránya hogy max. 50% a hatásfoka.
"B" osztályú erősítők
Pl: TDA1554Q, TDA2005, ...
A Tranzisztor a nyitás határáig van előfeszítve, így gyakorlatilag nem folyik nyugalmi áram.
Emiatt kivezérlés nélkül nem disszipálódik teljesítmény.
Kimeneti jel csak akkor keletkezik, ha a bemeneti jel megfelelő polaritású.
Váltakozó-feszültségű vezérlőjel és NPN tranzisztor esetében csak az erősített pozitív félhullám, (PNP esetében pedig csak az erősített negatív félhullám) jelenik meg a kimeneten.
A B-osztályú munkapontba állított erősítő hatásfoka színuszos kivezérlés esetén 78,5%, ami jó értéknek tekinthető.
Hátránya, hogy mivel a munkapont a tranzisztor "könyöktartományában" van kis vezérlőjelek esetén a kimeneti jel erősen torzított lesz (B-osztályú vagy keresztezési torzítás), további negatívum, hogy csak az egyik félhullámot erősíti.
"AB" osztályú erősítők
Pl: TDA2030A
Olyan B-osztályú beállítás, amelyben a tranzisztor munkapontja a lineáris szakaszra esik, emiatt a kivezérelt állapothoz képest kis értékű nyugalmi áram folyik (kb. 10-100 mA).
Így kivezérlés nélkül is van teljesítményfelvétel, ami a hatásfokot rontja, azonban még így is jobb hatásfokú mint az A-osztályú erősítők.
A nyugalmi áram miatt a B-osztályú torzítás megszűnik.
Nagyteljesítményű (30-100-...W-ig) szinte kizárólag ilyen munkapontba állított ellenütemű végfokozatokat alkalmaznak.
"C" osztályú erősítők
Pl: ? :)
Olyan csöves, vagy tranzisztoros erősítő, amelynél a bemenő jel fél amplitúdójának felénél kisebb áram folyik, ennek következtében jelentős torzítás keletkezik.
Ezt csak a rezgőkör tudja helyreállítani, tehát csak távíró üzemben használható.
Előnye a nagy hatásfok. Lineáris erősítő céljára alkalmatlan.
"D" osztályú erősítők
Pl: TDA7490L
Ezek az erősítők kapcsoló üzemben működnek, aminek következtében jellemzőjük a nagy hatékonyság, 90% feletti a korszerű konstrukciókban.
Mivel a kimenete mindig teljesen ki vagy teljesen be van kapcsolva, a veszteségek minimálisak.
Egy egyszerű módszer, az impulzusszélesség-moduláció (PWM) is használatos; a nagy teljesítményű kapcsoló üzemű erősítők digitális technikát használnak, mint a sigma-delta moduláció, hogy nagy teljesítményt érjenek el.
Régebben csak mélysugárzókhoz használtak a korlátozott sávszélesség és viszonylag magas torzítás miatt, a félvezetős eszközök fejlődése lehetővé tette hifi minőségű, teljes hallható frekvenciasávot lefedő D-osztályú erősítők kifejlesztését, a hagyományos erősítőkhöz hasonló jel/zaj aránnyal, és torzítással.
Forrás: Wikipédia
Néhány erősítőkkel foglalkozó weboldal:
ST151, Quad405 a Terminal Fórumon, TDA2030 8W
Néhány erősítő kapcsolás, Még néhány kapcsolás
Hangtechnikai kapcsolások, erősítők
Fájlok:
Fájlnév | Fájlméret | Letöltve |
A cikkhez tartozó fájlok csak bejelentkezés után tölthetőek le! |