Nagyon szerettem és hosszú évekig használtam Weller pákát. Sajna a mai gazdasági helyzetben, már egyre többen kapkodják a fejüket az áraktól, és sajnos a Weller hegynek is horror ára lett, nem beszélve arról, ha a komplett Wellert pótolni kell, az bizony súlyos tízezrek. Nem mintha a Weller nem lenne jó páka, nagyon is kiváló, de akik hobbiból foglalkoznak elektronikával azok közül sokan, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Ezért is és egyéb szempontok miatt is, úgy döntöttem, hogy építek egy jó forrasztó állomást. Az alapvető kritérium az volt, hogy egyrészt a páka igen szűk határokon belül tartsa a hőmérsékletet, viszonylag olcsó legyen maga a páka és a pákahegy is megfizethető kategóriába essen. Meg is találtam egy Solomon névre hallgató pákát mely kb. 2000.-Ft, összesen és a hegy hozzá 2-300.-Ft.
Ezen kívül a JLT típusú páka is jó, de személy szerint kevésbé szeretem, mert hosszabb a fejrésze, mint a Welleré és nekem ahhoz a mérethez volt szokva a kezem több mint húsz évig. Elkezdtem egy jó kapcsolás után kutatni a neten és találtam is egy olyat, amely némi áttervezés és átalakítás után megfelelt a céljaimnak.

Vzoole honlapján találtam egy remek kapcsolást


Elsőként megépítettem ezt az állomást és igen jó tapasztalataim voltak vele, a mai napig kiválóan üzemel. Nagyon megfogott a frappánsan megtervezett nyák, és az, hogy méreténél fogva igen könnyedén utólag is beilleszthető esetlegesen meglévő, szabályozatlan azonos feszültségű pákatrafó mellé.
Mivel ennek a kapcsolásnak igen jó volt azon része mely a páka hőmérsékletét vezérli, így azon nem kellett sokat változtatni, bár némi finomítás határozottan jót tett neki. Ennek a kapcsolásnak azonban volt néhány hátránya az én szempontomból. Elsőként mindjárt az, hogy nem jelezte ki, sem a beállított, sem pedig az aktuális hőmérsékletet. Nagyon, nagyon régen vallom azt a nézetet, hogyha valamilyen értéket ki lehet és ki is érdemes jelezni, akkor azt tegyük is meg. Nem árt pontosan tudni azt, hogy éppen milyen hőfokot állítottunk be egy forrasztó állomáson és hogy pillanatnyilag mekkora a pákahegy hőmérséklete. A második probléma az elsőből fakadt, mivel az a tény, miszerint a hőfokszabályzó vezérlésének a páka trafója szolgáltatta a tápot, ez a műszereknek okozott instabilitási problémákat, persze ez csak később derült ki. Természetesen ez a kijelző nélküli forrasztó állomásnak semmilyen gondot nem okozott.
Miután a kiválasztási problémán túl voltam, neki álltam a tervezésnek. A legolcsóbban beszerezhető műszernek, a www.hestore.hu címen jelenleg is kapható 990.-Ft-os LCD panelműszer tűnt. Ennek a típusnak egyik kritériuma, hogy nem szabad a mérendő táp trafójáról üzemeltetni, így hát külön tápot kellet neki tervezni. Mivel az áramfelvétele a két műszernek, együtt sem haladja meg a néhány mA-t, könnyű dolgom volt mivel elég volt egy 200mA-es trafó mely éppen volt is. Miután összeraktam deszkamodellen az áramkört akkor jött a meglepetés, mivel a műszer összevissza ugrált, nem akart beállni a megfelelő értékre. Több-kevesebb keresgélés után rájöttem, hogyha nem ugyan arról a trafóról járatom a vezérlést, amiről a pákát akkor ez a probléma megszűnik. Így még egy kis trafó került a panelra, viszont abszolút üzembiztos lett a mérés és az üzemelés is.



A két műszer normál LCD DVM nem pont az ami a rajzon szerepel. Természetesen LED-es DVM-el is megoldható a szerelése csak figyelembe kell venni a táp méretezésekor a LED-ek jóval nagyobb áramfelvételét. A C2 kondi egy igen érdekes dolog ugyanis volt olyan panel, amire kellett, volt, amelyikre nem. Eléggé opcionális a dolog, de nem tudtam rájönni miért, valószínűleg az alkatrészek szórása lehet a kulcs. Érdemes még a C13-at közvetlenül az IC lábára forrasztani alulról. A táp többi részéről nem érdemes többet írni, mezei stabkockákkal van megoldva mindkettő.

Az LCD DVM méréshatárát a következőképpen kell beállítani : Ki kell cserélni az RA és az RB jelzésű ellenállást a következőkre. RA = 180k, RB = 10M. Utána a finomszabályzó potméterrel már be lehet lőni a pontos értékeket. A tizedes pontot nem kell bekötni egyiket sem.

A hőfokszabályzó működése nagy vonalakban a következő. A pákában található fűtőelem által szolgáltatott feszültséget erősítjük egy műveleti erősítővel, majd a következő fokozatban ezt az erősített jelet össze komparájuk a beállított hőfokkal, mint referenciával, majd a komparátor által szolgáltatott jellel nyitjuk-zárjuk az optocsatolón keresztül a triakot, amire a páka fűtőbetétje csatlakozik. Ennyi az egész, ez egy végtelenül egyszerű kapcsolás, de igen megbízható.

Mivel mindenképpen panelba ültethető trafóval akartam megoldani a műszerek és a vezérlés tápját, úgy döntöttem, hogy tervezek új nyákot, merthogy néhány kisebb átalakítás is történt a kapcsoláson is, némi plusz hidegizés, tápszűrés a műszerek miatt, stb...
A nyák tartalmazza a két kistrafót, a két komplett tápegységet és az erősítő, komparáló, kapcsolófokozatot is, azaz a dobozba csak egy darab nyomtatott áramkör került meg a páka trafója.



Itt látható a beültetési rajz mely alapján igen egyszerű beültetni a panelt. Van egy-két alkatrész, ami nincs rajta a nyákon, az az utólagos tesztelések során került bele a rajzba is azok alulra vannak forrasztva. A csatlakozások is fel vannak tüntetve, így valószínűleg a bekötéssel sem lesznek gondok.

A következő kép már a tesztelés és a beállítás fázisát mutatja. Nagyon pontosan, gyári forrasztóállomásokat meghazudtoló pontossággal tartja a páka a beállított hőfokot kb. 1-2 Celsius fokon belül. Pontosan ugyanazt mutatja a beállított és a pillanatnyi hőfokot mérő műszer is, sőt a multival mért hegy hőmérséklet is ugyanannyi. Szerencsémre kiszúrtam a Vaterán egy remek fém dobozt, amibe be is építettem ezt az első példányt. Jelen cikk írásakor a pákaállomás majd egy éve kifogástalanul működik, azóta több példányban is. Íme, a doboz belülről majd elölről. érdemes könnyen átlátható vezetékezéssel szerelni, mert összeállításkor is, de esetleges szervizeléskor vagy karbantartáskor visszajön a ráfordított plusz idő. Ez az első példány kivételesen 100 Wattos trafóval készült, mivel ez volt itthon éppen, ezért pluszban készült rá még egy csatlakozó, amire a szabályozatlan 24V-ot kivittem és így a Wellert is erről a trafóról tudtam üzemeltetni. A kulcsos kapcsoló gyermekvédelemnek került bele. Íme, elölről így néz ki. Szerencsémre sikerült egész szépen megcsinálni a dobozolást, pedig ez az a fázisa a műszerépítésnek, amit legszívesebben kihagynék. Skálát nem rajzoltam a beállító potméternek, mivel a műszer, ami a beállított hőfokot mutatja, feleslegessé teszi. Ha valaki szeretné megépíteni ezt a forrasztó állomást, szívesen megadok hozzá, minden tőlem telhető segítséget.

Fájlok:

Fájlnév	Fájlméret	Letöltve
A cikkhez tartozó fájlok csak bejelentkezés után tölthetőek le!